A kormánymédia nagyon felkapta a Tisza egyik EP-képviselőjének a felszólalását, amiben az uniós források visszatartásáról beszél. Erre reagált Magyar Péter.
Az egyik birtok, amelyről szó van, korábban Simicska Lajosé volt.
A korábbiaknál jóval több bírálatot kap az Orbán-kormány fideszes politikusoktól. A marakodás oka pedig inkább az elosztható pénzek szűkössége, mintsem a jobbító szándék. Még egy olyan fegyelmezett pártkatona, mint a debreceni polgármester is arra ragadtatta magát, hogy kijelentse: nem jó irány az iparűzésiadó-bevételek elvonása. A kritikus felhangok ellenére aligha fog a Fideszen belülről érkezni a kijózanító pofon a kormánynak.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből érkezhetnek az eurószázmilliók, többek között a Déli Körvasút építésére, és mozdonykorszerűsítésre.
Úgy tűnik semmi nem lett a nagy tervekből, hogy fémtartályokban tenyésszenek évi ezer tonna lazacot exportra Zalaegerszegen. A beruházó állítólag visszafizette az erre elnyert közel 3 milliárdos uniós támogatást is.
300 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás érkezett, de további eurómilliók is a tárban vannak már.
Ajándékot kaphat karácsonyra a magyar miniszterelnök Brüsszelből: nem kizárt, hogy a Bizottság addigra feloldja a befagyasztott pénzek egy részét.
A kormány szerint Brüsszelnél pattog a labda, az EP-képviselő szerint ez nem így van.
Politikai játszmák kereszttüzében a volt amerikai elnök elleni vádemelés. Orbán kimazsolázza az uniós tagságot. Timothy Garton Ash emlékezteti Európát a kihívásokra. A tekintélyuralom kiépítésének már bevált forgatókönyve van. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Március 31-ig egy sor megújuló energiás vállalást kell teljesítenie a kormánynak ahhoz, hogy biztosan hozzájusson az uniós helyreállítási és ellenállóképességi terv keretében rendelkezésre álló, de egyelőre befagyasztott 5,8 milliárd eurós támogatáshoz. Pár nap maradt arra, hogy a kormány bemutassa, társadalmi egyeztetésre bocsássa és hatályba léptesse például a szélerőművek engedélyezését, a napelemes kiserőművek hálózati betáplálás tiltásának felülvizsgálatát, és a megújuló erőműves beruházások jóváhagyásának egyszerűsítését.
Szűkös, de a semminél több az a közvetlen uniós támogatás, amely nem a kormányon keresztül érkezik a civilekhez, önkormányzatokhoz.
Nagy Erzsébeték szerint a kormány szándéka tisztán kiolvasható a költségvetés módosításából, hiszen a tanárok fizetésemelésére vonatkozó passzus csupán akkor lép hatályba, ha megérkeznek az EU-s pénzek.
Azonnali ötszázmilliárd forintért és az uniós pénzekhez való elvi hozzáférésért az Orbán-kormány beleegyezett az ország megbüntetésébe, valamint feladta vétófenyegetését a minimáladóval és Ukrajna megsegítésével szemben. Az „önbefagyasztás” a kormány elszigeteltségét mutatja Európában, gazdaságilag viszont levegőhöz jutottak Orbánék.
Nagy vonalakban sem látszik a jövő évi költségvetés, nem tudni, mennyit kereshetnek az emberek, milyen lesz a kórházi ellátás, hova és mikor szervezik ki az elfekvőket. Ez csak néhány azok közül, amelyek rendezésével adós a kormány, amely tág feltételeket szabott az üzemanyagárstop kivezetésére is. Nehéz év volt az idei, és a következő sem tűnik jobbnak. A tervezhetetlenség pedig csak ront a helyzeten. 7 pontban foglaltuk össze a legnagyobb bizonytalanságokat.
Ugyan a kormány a minimumra törekszik az uniós elvárások teljesítésekor, a tervezett Integritás Hatóság komoly változásokat hozhat.
Elsősorban árvízi védekezéshez használható eszközöket szereznek be.
Nincs pénz a munkára, ráadásul háború is van – áll a közbeszerzést lefújó indoklásban.
A pályázók harmada került be a programba, melynek célja a klímasemlegesség elérése.
A francia napilap hírmagyarázata szerint komoly a tét, Orbán Viktor miniszterelnök pedig láthatólag súlyosan elszámította magát.
A NAV észak-alföldi igazgatósága október közepén rendelt el nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával Kovács Sándor ügyében. A folyamat a felderítési szakaszban jár, gyanúsítottat nem hallgattak ki.
